Kígyósi tanösvény - Szabadkígyós

Kígyósi tanösvény bemutatása

A tanösvény hossza 5 km.
Kiinduló pontja a Szabadkígyós településtől délre elhelyezkedő Nagyerdő északi része.

Hét állomása gyalogosan 2 óra alatt bejárható. A tanösvény a Kígyósi-puszta növény és állatfajait, jellegzetes élőhelyeit mutatja be.

A tanösvény állomásai:
1. Nagyerdő élővilága
2. Szikes puszta élővilága
3. Megfigyelő toronyból a puszta madárvilága
4. Mocsarak élővilága
5. Erdei tisztás
6. Öreg tölgyek
7. Vízpart

A terület élővilága
A védett terület keleti oldalát szegélyező erdő uralkodó fái a kocsányos tölgy, cserfa, mezei juhar, magas kőris és a mezei szil. Az erdőben legjellemzőbbek az énekesmadarak, erdei pinty, meggyvágó, énekes rigó, és a vörösbegy. Ragadó madarakkal is találkozhatunk a területen, közülük az egerészölyv és a héja emelhető ki.

A Kígyósi-puszta változatos szikes növényzetében megtalálható a fokozatos átmenet a mocsári növénytársulásoktól a szikesek először nedves, majd teljesen kiszáradó talajú vegetációjáig. A puszta jellegzetes madarai a nagy goda, piroslábú cankó, bíbic, mezei pacsirta, sárga billegető, rozsdás csuk, kék és vörös vércse.

A terület szikes mocsarai a vegetációs idő nagy részében vízzel borított területek, ilyenkor az uralkodó növényzetet a kákafélék és a nád jelentik. A mocsarak nádasaiban barna rétihéja, bölömbika, törpegém, nádirigó, cserregő nádiposzáta és nádi sármány fészkel.

A tanösvény útvonala egy kis tó mellett halad el, az erdőben mindössze ezen a kis területen marad egész évben nyílt vízfelület. A területen élő kétéltű fajok, mint a vöröshasú unka, és az erdei béka szaporodásában kiemelt jelentőséggel bír ez az állandó vízfelület.

Az emlősfajok közül a tanösvény által bemutatott területen találkozhatunk vörös rókával, borzzal, kószapocokkal és közönséges denevérrel is.